Houfnagel: Kismarton és Mannersdorf látképe /1617/

met110

Készítés módja : vegyes technika
Kiadva : 1617
Megjelent :

Braun et Hogenberg, Civitates orbis terrarum c. nagy helyrajzi művének VI. kötetében (Urbium praecipuarum mundi theatrum sextum. Coloniae)
Köln

Lap méret : 55 X 41 cm
Állapot : Kézi színezésű rendkívül dekoratív, tiszta, erős levonat.
RITKA!.
metszet méret : 47,2 x39,2 cm 

Bővebb leírás

ez a termék jelenleg nincs készleten

520 000 HUF Adóval

Egyéb infó

Kismarton / EISENSTADT FELIRA:
Eisenstadion, németül Eisenstadt, kisváros Ausztria keleti határán.
Kartus : Georg Hoefnagel irta , fia, Jakob rajzolta 1617-ben. BRAUN MEGJEGYZÉSE (a hátoldalon): "Úgy tűnik, ez a város a vasról kapta a nevét. Alsó-Ausztriában fekszik, a Magyarországot és Ausztriát egymástól elválasztó Leitha folyó és a Fertő-tó között, a magyar határ közelében. A termőföldön, amely elegendő kukoricát és bort terem, és legelőt a szarvasmarhák számára." Ez a kilátás északról, a Leitha-hegység felől. A zsúfolt városi házakat a 14. századi négytornyú kanizsai kastély, a mai dombra épült Eszterházy-palota, valamint a késő gótikus Szent Márton-székesegyház reneszánsz tornyával őrzi. Mezők, kertek és jószágok jelzik, hogy a város akkoriban virágzott.  1371-ben, a városfaljog adományozását követően épült fal csaknem téglalap alakú területet vesz körül. Az előtérben látható két egyszerű öltözetű férfi kapát és lándzsát cipel a katona-gazdálkodó kötelességeinek jelképeként. 1118-ban először Castrum Ferreumként említik a várost, amely a 14. század közepén a Kanizsai család birtokába került.
Kartus:  Mannersdorf
Város Alsó-Ausztria és Magyarország határán, hőforrásairól és termálfürdőiről híres. E domb alatt mérföldekre kiterjedő csodálatra  síkság terül el, tele szőlővel és gabonával. Bécs területének egy része, melyet nyugatról balról a Stájer Alpok lábai, keletről jobbról a magyar hegyek zárnak be. . Városok, kisvárosok, nemesi kastélyok és számtalan falu borítja, amelyek közül néhányat az alábbiakban nevezünk meg.
BRAUN MEGJEGYZÉSE (a hátoldalon): "A város egy síkságon fekszik, és különösen híres termálfürdőiről. Délre egy hegy, ahonnan az egész síkság belátható. Ez a síkság, amely szinte egyedülálló Ausztriában. termékenységét, Bécs 1529-es ostromát követően a törökök sajnálatos módon elpusztították, és sok embert rabszolgaságba hurcoltak, 1578-ban a törökök egészen Mödlingig nyomultak és erőszakkal elfoglalták a várost, és rendkívüli zsarnoksággal és kegyetlenséggel pusztították. hamarosan újra elvesztették."
Ez egy északi nézet a Bécsi-medencére, és magában foglalja a Stájer Alpokot nyugaton és a Magyar Alpokat keleten. Egyes városok és kastélyok, mint például Baden (A), Mödling (D) vagy Bécs (É) nagyjából kirajzolódnak. A régió jóléte és békéje, amelyet az előtérben szinte idilli pásztorábrázolás hangsúlyoz, markáns kontrasztot alkot, a török ​​háborúk fentebb utalt pusztításaival. A bal oldalon jól kiemelkedik a román-gótikus Szent Márton plébániatemplom, középen az 1517-ben alapított fürdőház és kápolna azonosítható. Az 1233-ban először említett város a 15. század végéig a magyar hűbéreséghez tartozott.  A délen található mészkőbányák miatt Mannersdorf a középkor óta fontos volt a kőfaragó ipar számára, ma pedig a cementipar központja.


Megjelent:

Georg Braun (1541-1622) kölni kanonok és kiadótársa, a Németalföldről elmenekült Franz Hogenberg (1535-1590) festő és rézmetsző (halála után fia, Jakob) közös vállalkozásában jelent meg Kölnben, 1572-ben a világ városait képekben és rövid leírásokban bemutató hatkötetes mű első kötete Civitates Orbis Terrarum címmel. [Csak az első kötet ilyen című, de a szakirodalom a teljes művet ezen tartja számon.] A hat kötet összesen 363 lapon mintegy 500 vár, város látképét tartalmazza. A kiadó – elsősorban anyagi lehetőségei miatt – csak olyan látképeket közölt, amelyekről kész rajzokat kapott. A sok közreműködő közül a magyar vonatkozású lapok szempontjából legfontosabb az Amszterdamból menekült festő és rajzoló, Georg (Joris) Hoefnagel (1542-1600). Ő volt a képek közreadója („communicavit”), ami azt jelenti, hogy pl. a különböző méretű rajzokat azonos méretűre alakítja.Braun és Hogenberg halála után Jan Jansson amszterdami kiadó vette meg a városképek rézlemezeit és újakkal kibővítve, 1657-től újra közreadta azokat, Urbium Totius Germaniae superioris címmel. A 22 magyar vonatkozású lapon 25 város képe látható (ebből kettő nem magyar). Az első kötetben Buda (Béccsel közös lapon), a negyedik kötetben (1588) Pozsony jelent meg. Az ötödik kötet (1597) Győr, Komárom, Esztergom és Érsekújvár-Visegrád (egy lapon), míg a hatodik kötet (1617) Buda(és Pest), Drégelypalánk, Eger, Kassa, Kismarton (az Alsó-ausztriai Mannersdorffal közös lapon), Kolozsvár, Nagysáros, Nagyvárad, Pápa, Szolnok, Tata és Törökszentmiklós látképeit tartalmazza. Végül az 1657-ben megjelent bővített, Jansson féle kiadásban Hatvan, Nagyszombat, Nyitra és Tokaj látképeivel zárul a magyar városok sorozata.

Szalai: IV.: 21–44.p. A sorozat lapjai a legkeresettebb, legszebb magyar várábrázolások közé tartoznak.